HTML

kövesd a verseket

naptár

Címkék

adamis anna (1) ady endre (16) ágai ágnes (2) ágh istván (1) ákos (1) alekszandr szergejevics puskin (1) alfred lord tennyson (1) álmok (1) álom (1) anna ahmatova (3) anthony moore (1) áprily lajos (5) arany jános (2) archibald macleish (2) arszenyij tarkovszkij (2) arthur rimbaud (1) asztalos andrás (1) babits mihály (7) baka istván (3) balázs fecó (2) bálint lea (1) balla zsófia (1) baranyi ferenc (5) bella ahmadulina (2) bella istván (5) beney zsuzsa (2) bereményi géza (1) bill berry (1) bkv (1) blackmores night (2) boda magdolna (25) bódi lászló (1) brian may (1) britt g halqvist (1) bródy jános (1) buszmegálló (1) b radó lili (13) candice night (1) charles baudelaire (1) choli daróczi józsef (1) cipő (1) csoóri sándor (4) csorba győző (4) csukás istván (1) darvas ferenc (1) david gilmour (1) dead can dance (1) demény péter (1) demjén ferenc (1) dire straits (1) don henley (2) dsida jenő (22) dylan thomas (1) eagles (2) edgar allan poe (6) egyed emese (1) élet (1) életérzés (1) eleven hold (1) ellen niit (6) eörsi istván (1) eugene guillevic (1) e y harburg (1) falcsik mari (9) fischer mária (2) fodor ákos (45) francesco petrarca (2) françois villon (1) gál éva emese (1) gavin sutherland (1) gazdag erzsébet (1) gene raskin (1) gergely ágnes (3) geszti péter (2) giuseppe zagarrio (2) glenn frey (2) gondolatok (1) gordon lightfoot (1) guillaume apollinaire (2) gyurkovics tibor (1) g ferenczy hanna (1) hajnal anna (20) halász judit (1) hámori istván péter (1) határ győző (1) heinrich heine (1) heltai jenő (1) hervay gizella (4) hidas antal (1) horváth attila (2) így látom én (1) illyés gyula (1) imre flóra (4) ingrid sjöstrand (3) írás (1) jan twardowski (1) jaroslav vrchlicky (1) jász attila (6) jávor lászló (1) jenei gyula (1) jevgenyij jevtusenko (6) joan baez (1) johann wolfgang goethe (3) john donne (1) john keats (2) jónás tamás (7) joni mitchell (1) jószay magdolna (1) józsef attila (17) juhász ferenc (1) juhász gyula (10) kamarás klára (1) kányádi sándor (9) kardos csongor (1) karinthy frigyes (3) katona andrás (1) kemény istván (2) keresztury dezső (1) kisfaludy györgy (1) kiss tibor (12) kormos istván (1) kosztolányi dezső (23) kovács ákos (1) kovács andrás ferenc (1) lackfi jános (1) ladik katalin (2) lászlóffy aladár (1) lászló ilona (1) lator lászló (1) lázár ervin (18) lelkes miklós (1) leonard cohen (2) lesznai anna (5) lev tolsztoj (1) lgt (2) lope de vega (1) lucian blaga (1) márai sándor (4) marianne faithful (1) marina cvetajeva (1) márkus ottilia (1) mark knopfler (1) mary elizabeth frye (1) mary hopkin (1) matthew bellamy (1) maurice maeterlinck (1) mikszáth kálmán (1) móra ferenc (1) móricz zsigmond (1) muse (1) nádasdy ádám (1) nagy istván attila (33) nagy lászló (3) nap (1) nemes nagy ágnes (4) önkormányzat (1) őri istván (3) örkény istván (4) osvát erzsébet (1) oszip mandelstam (1) pablo neruda (1) paracelsus (1) paul geraldy (1) paul verlaine (3) pavel koys (1) petőfi sándor (1) pilinszky jános (4) pinczési judit (3) pink floyd (4) puszta sándor (1) queen (2) quimby (11) rab zsuzsa (5) radnóti miklós (11) raffai sarolta (1) rainer maria rilke (3) rakovszky zsuzsa (5) randy meisner (1) reményik sándor (21) republic (1) ritchie blackmore (1) robert burns (1) robert desnos (1) robert dwyer joyce (1) robert frost (2) robert rozsgyesztvenszkij (1) rod stewart (1) roger taylor (1) roger waters (3) romhányi józsef (2) rudyard kipling (1) r e m (1) samuel taylor coleridge (1) sarah mclachlan (1) sárhelyi erika (1) schein gábor (3) seal (1) seress rezső (1) shel silverstein (1) sík sándor (3) simonyi imre (1) simon istván (1) somlyó györgy (1) somlyó zoltán (1) stephan george (1) sting (2) sylvia plath (3) szabolcsi zsóka (2) szabó éva (1) szabó ila (3) szabó lőrinc (16) szabó magda (2) szabó t anna (4) szécsi margit (2) szergej jeszenyin (4) szilágyi domokos (3) szolgálati közlemény (3) sztevanovity dusán (2) takács zsuzsa (1) tandori dezső (1) tom waits (1) török zselenszky tamás (1) tóth ágnes (1) tóth árpád (9) tóth erzsébet (1) túrmezei erzsébet (1) váci mihály (5) varga ferenc (1) varga livius (1) várnai zseni (2) varró dániel (3) vészi endre (2) vörösmarty mihály (2) weöres sándor (2) william blake (4) william butler yeats (4) william shakespeare (5) zelk zoltán (2) zorán (1) Címkefelhő

Utolsó hozzászólások

William Blake: Auguries of Innocence

2007.07.19. 15:28 :: janedoe

To see a world in a grain of sand
And a heaven in a wild flower,
Hold infinity in the palm of your hand
And eternity in an hour.

A robin redbreast in a cage
Puts all heaven in a rage.
A dove-house filled with doves and pigeons
Shudders hell through all its regions.
A dog starved at his master's gate
Predicts the ruin of the state.
A horse misused upon the road
Calls to heaven for human blood.
Each outcry of the hunted hare
A fibre from the brain does tear.
A skylark wounded in the wing,
A cherubim does cease to sing.
The game-cock clipped and armed for fight
Does the rising sun affright.
Every wolf's and lion's howl
Raises from hell a human soul.
The wild deer wandering here and there
Keeps the human soul from care.
The lamb misused breeds public strife,
And yet forgives the butcher's knife.

The bat that flits at close of eve
Has left the brain that won't believe.
The owl that calls upon the night
Speaks the unbeliever's fright.
He who shall hurt the little wren
Shall never be beloved by men.
He who the ox to wrath has moved
Shall never be by woman loved.
The wanton boy that kills the fly
Shall feel the spider's enmity.
He who torments the chafer's sprite
Weaves a bower in endless night.
The caterpillar on the leaf
Repeats to thee thy mother's grief.
Kill not the moth nor butterfly,
For the Last Judgment draweth nigh.
He who shall train the horse to war
Shall never pass the polar bar.
The beggar's dog and widow's cat,
Feed them, and thou wilt grow fat.
The gnat that sings his summer's song
Poison gets from Slander's tongue.
The poison of the snake and newt
Is the sweat of Envy's foot.
The poison of the honey-bee
Is the artist's jealousy.
The prince's robes and beggar's rags
Are toadstools on the miser's bags.
A truth that's told with bad intent
Beats all the lies you can invent.
It is right it should be so:
Man was made for joy and woe;
And when this we rightly know
Through the world we safely go.
Joy and woe are woven fine,
A clothing for the soul divine.
Under every grief and pine
Runs a joy with silken twine.
The babe is more than swaddling bands,
Throughout all these human lands;
Tools were made and born were hands,
Every farmer understands.
Every tear from every eye
Becomes a babe in eternity;
This is caught by females bright
And returned to its own delight.
The bleat, the bark, bellow, and roar
Are waves that beat on heaven's shore.
The babe that weeps the rod beneath
Writes Revenge! in realms of death.
The beggar's rags fluttering in air
Does to rags the heavens tear.
The soldier armed with sword and gun
Palsied strikes the summer's sun.
The poor man's farthing is worth more
Than all the gold on Afric's shore.
One mite wrung from the labourer's hands
Shall buy and sell the miser's lands,
Or if protected from on high
Does that whole nation sell and buy.
He who mocks the infant's faith
Shall be mocked in age and death.
He who shall teach the child to doubt
The rotting grave shall ne'er get out.
He who respects the infant's faith
Triumphs over hell and death.
The child's toys and the old man's reasons
Are the fruits of the two seasons.
The questioner who sits so sly
Shall never know how to reply.
He who replies to words of doubt
Doth put the light of knowledge out.
The strongest poison ever known
Came from Caesar's laurel crown.
Nought can deform the human race
Like to the armour's iron brace.
When gold and gems adorn the plough
To peaceful arts shall Envy bow.
A riddle or the cricket's cry
Is to doubt a fit reply.
The emmet's inch and eagle's mile
Make lame philosophy to smile.
He who doubts from what he sees
Will ne'er believe, do what you please.
If the sun and moon should doubt,
They'd immediately go out.
To be in a passion you good may do,
But no good if a passion is in you.
The whore and gambler, by the state
Licensed, build that nation's fate.
The harlot's cry from street to street
Shall weave old England's winding sheet.
The winner's shout, the loser's curse,
Dance before dead England's hearse.

Every night and every morn
Some to misery are born.
Every morn and every night
Some are born to sweet delight.
Some are born to sweet delight,
Some are born to endless night.
We are led to believe a lie
When we see not through the eye
Which was born in a night to perish in a night,
When the soul slept in beams of light.
God appears, and God is light
To those poor souls who dwell in night,
But does a human form display
To those who dwell in realms of day.
  Egy porszem világot jelent,
S egy szál vadvirág az eget,
Fogd föl tenyeredben a végtelent
S egy percben élj évezredet.

Egy kalitkába zárt vörösbegy
Láttán az egek dühöngnek.
Egy galambdúc, galambbal telve,
Poklot késztet félelemre.
A gazda éhenhalt ebe
Országos vész előjele.
A megkínzott ló szenvedése
Embervérért kiált az égre.
Az űzött nyúl ha fölsivít,
Az agyból rostokat szakít.
Szárnyán sebzett pacsirta véget
Vet a kerub énekének.
A vad kakas, a harchoz edzett,
Kelő napot elijeszthet.
Az oroszlán s farkas ha fölbőg,
Egy-egy lelket veszít az ördög.
A kóbor szarvas ha csatangol,
Védi lelkünket a gondtól.
Közviszályt szül a juh halála,
De a böllérkést megbocsátja.
Ki bántja az ökörszemet,
Utálják azt az emberek.
Ki az ökröt ingereli,
Asszony azt sosem öleli.
A rossz kölyök, ki legyet öl,
Menekül majd a pók elöl.
Ki gyötri lelkét a bogárnak,
Végtelen éjben sző az árnyat.
Hernyója a zöld falevélnek
Anyád siralmát mondja néked.
Ne csapj agyon se molyt, se lepkét,
Mert a Végítélet jöhet még.
Ki harcra nyergel paripát,
A pólus gátján nem jut át.
Az özvegy macskáját etesd,
Koldus ebét, s kövér lehetsz.

A denevér, mely este száll,
Hitetlen észtől messze száll.
Bagoly huhogja éjen át
A hitetlen iszonyát.
Szúnyog a nyárról zengedez, de
Rágalom fullánkmérge benne.
Kígyó, skorpió marnak, ölnek
Lábnyirkával a kárörömnek.
A mézelő méh mérge meg
A művész-irigységgel egy.
Rossz szándékkal mondott igazság
Többet árt, mint bármely hazugság.
Öröm és bú szőttese
Az égi lélek köntöse;
Minden kín és gyász alatt
Öröm fut, selyem-patak.
Így a legjobb minekünk:
Búra s örömre születünk;
Aki ezt megérti jól,
Bárhová megy, nem botol.
Elsőbb a pólyánál a kisded;
Szerszámok és kezek születtek
Mindenütt a földön, azt
Tudja jól minden paraszt.
Szemünk valamennyi könnyét
Kisdeddé váltja az öröklét;
Tünde nők karjukba kapják
S öngyönyörére visszaadják.
Bőgés, ugatás, bégetés
Égre csapó hullámverés.
Pálcázott gyermek ha kiált,
Bosszúra hívja a halált.
Ki a gyermek hitén mulat,
Gúnyolt lesz vénen, s hant alatt.
Ki gyermeket kétségre oktat,
Sírjában mindörökre rothad.
Gyermek hitén ki nem nevet,
Győz pokol s halál felett.
Gyerek játéka, agg esze
Két évszak gyümölcsszürete.
A vallató bármily ravaszdi,
Sohase tud majd számot adni.
Ki a kétkedésnek felel,
A tudás fényét oltja el.
Tücsökszó, találós mese,
Más válasz nem kell sose.
Ha hangya mászik, sas repül,
A sánta bölcselet derül.
Ki a szemének se hisz,
Sohase hisz, tégy bármit is.
Csöppet kételkedne csak,
Kihűlne már a hold s a nap.
Herceg palástja, koldus-condrák
Fukar zsákjában mérges gombák.
A koldus-gönc ha föllebeg,
Ronggyá tépi az eget.
Drágább a szegény garasa,
Mint Afrikának aranya.
Egy munkástól zsarolt garaska
A fukar földjét veszi, adja;
Vagy, ha pártolják az egek,
Nemzetet adhat és vehet.
Kard, puska, mit katona fog,
Bénulttá sújt hév napot.
A legmaróbb mérget pedig
Caesar babérjából nyerik.
Az embert más meg nem gyalázza
Úgy, mint fegyverzete igája.
Aranyeke gyémántja láttán
Békés munkát köszönt az ármány.
Szenvedélyből jót cselekedhetsz,
De ha szenvedélyed van, rajtaveszthetsz.
Szajha, s kártyás, kinek papírt ad
A hatóság, nemzetet irthat.
Vijjogása az utcalánynak
Szemfedőt sző vén Angliának.
Nyertes, vesztes zsivaja ágál
Holt Anglia ravatalánál.

Minden éj s napon pedig
Lesz, ki búra születik.
Minden nappal s éjszakán
Lesz, kit sorsa kéjre szán.
Lesz, kit sorsa kéjre szán,
S lesz, kit örök éjre szán.
Tévhitre vezettetünk,
Ha nem éber a szemünk,
Az éjszülöttek az éjbe enyésznek,
Mert a fényben aludt a lélek.
Isten jő, s ő a szegény
Éjlakó lelkeknek a fény;
De ember-formát ölt magára,
Ha Napfény-ország népe látja.

(Kálnoky László fordítása)

Szólj hozzá!

Címkék: william blake

A bejegyzés trackback címe:

http://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr86121196

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.