| Megint elment a nap, ahogy mindig szokott. Nem túl sok van már, amit még itt hagyott. Ami félig van kész, az ma félig marad. Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak. Egy felhőn ülünk fenn a város fölött. Távolról néztük, ahogy átöltözött. Indulhatunk. Itt már tudjuk, milyen. Rád bízom, merre. Ne ez a bolygó legyen. Érints meg még egyszer, lassan. Úgy alszom el. Legyen függöny mögött a világ. Érints meg még egyszer, lassan, érzékenyen, és kívánj jó éjszakát. Ki mondja meg, vajon meddig lehet, hogy minden nap, mindenhol erős legyek? A csönd volna jó. Kicsit könnyebb napok. Ne kérdezz semmit, ha látod, hogy fáradt vagyok. Érints meg még egyszer, lassan. Úgy alszom el. Legyen függöny mögött a világ. Érints meg még egyszer, lassan, érzékenyen, és kívánj jó éjszakát. Elment a nap, ahogy mindig szokott. De túl sok van már, amit még itt hagyott. Ami félig van kész, az ma félig marad. Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak. |  |
Horváth Attila: Érints meg
2007.03.07. 20:22 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: horváth attila balázs fecó
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr3044067
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások