Az élet fut el így a félhomályban, az arcod egy percre felragyog, égmély a két szemed, iránytalan zuhan tér és idő, te tartod, ha tartod valami pályán a lelkemet.
Imre Flóra: Az arcod, a kezed
2011.01.08. 08:59 :: janedoe
1 komment
Címkék: imre flóra
Imre Flóra: Ballada az időről
2009.11.17. 20:33 :: janedoe
Mint ama Villon hajdanában,Kivégzésünkre várva ittÉnekelgetjük balladásanAz időt s foszló tagjait.Egy jóformájú comb s a többi,Anatómiai lelet -Nem sok kell fényét összetörni;Szerelmeink ki érti meg?Mert nincs ítélőszék, se törvény,S fellebbezésnek nincs…
Szólj hozzá!
Címkék: imre flóra
Imre Flóra: Magányos éjszaka
2009.03.25. 15:57 :: janedoe
Ez egy magányos éjszaka úgy rémlik, nem találsz haza a város, mintha ismerős későnyár vagy koraősz sikátorok a hegyre fel találkoznál valakivel de minden utca elhagyott függőleges lámpasorok…
2 komment
Címkék: imre flóra
Imre Flóra: A kapu
2007.03.01. 18:24 :: janedoe
Így állunk némán, bronzba öntve, Annak a kapunak két oldalán. Opálos ég fekszik a csöndre, A homokon lustán kúszik a láng. Tudjuk, érezzük mind a ketten. Üvegesen vibrál a levegő. A fény mindegyre élesebben…
Utolsó hozzászólások