Veszendőn áll a szélszaggatta ég alatta zsúptetős tanya,mohos, korhatag és halódó.Mint elcsigázott öreg állat,úgy nyújtóztatja tagjait,elgörbedt boronafa-tagjait,halálra készül.Újból meg újbólmeghalunkmi is vele.Ó, édes nagyanyám,aki tudtad az állatok nyelvét,aki tudtad a…
Ellen Niit: Emléktűz egy vén tanya helyén
2007.10.04. 10:42 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: ellen niit
Ellen Niit: Az otthonok otthonokká terebélyesednek
2007.05.28. 12:55 :: janedoe
A szoba csak lakás,a ház csak ház.Az otthon valami más.Az otthonok idővel válnak otthonokká.Mikor a kerti ösvény útilapui,az aszfaltozott udvarcsenevész gizgazaiszívedhez nőttek,mikor a szív gyökereiáttörnek pázsiton, kövön és aszfalaton,mikor a szív gyökerei elérik a…
Szólj hozzá! · 1 trackback
Címkék: ellen niit
Ellen Niit: Elmegyek
2007.03.10. 17:59 :: janedoe
Forróságod két tenyeremben őrzöm, és elmegyek, Lépteid ütemét lépteimben őrzöm, és elmegyek, csókjaid arcomra-sütött bélyegét őrzöm, és elmegyek. A fények mind a vízbe dőltek, csak lábnyomaim…
Szólj hozzá!
Címkék: ellen niit
Ellen Niit: Azt hittem
2007.02.14. 19:25 :: janedoe
Én azt hittem, hogy mindig kék, ragyogó tükör a tenger, s hogy rejtett aranyszemecskék kincsével tele az ember. Hogy járva a tengert, szembe kell szállni merészen a széllel, s akkor a hajós csodákra…
Szólj hozzá!
Címkék: ellen niit
Ellen Niit: Ha ismerlek gyerekkoromban
2007.01.29. 18:20 :: janedoe
Ha ismerlek gyerekkoromban,biztosan neked ajándékozomsárga kis hólapátomat,piros homoklapátomat,s a csillagokkal telefestettkék vödrömet,minden pitypangtól aranypöttyös rétet,a játszótereket, az ugróiskola krétanégyzeteit,a fasor minden levelét, a néger gesztenyéketés a…
Utolsó hozzászólások