 | Hát nem volt boldogabb az ősi Semmi az új semminél, mely valaminek tudja magát? Miért kellett bágyadt mosolygásainknak önmagukra ébredniök az élet ágyán? Miért döngetünk véres ököllel, eszeveszetten olyan kapút, melynek csak egyik pántja sok ezer fekete mérföld? Téli estéken keservesen énekelve, őseink és dédunokáink hajából miért fonjuk az élet hosszú kötelét? Miért faljuk fel egymást akkor is, ha nem vagyunk éhesek s miért pattan fel gőggel a gerincünk, ha végigütnek rajta? S miért nem akarunk lefeküdni ősszel hullott levelek közé, mint aszott szemét a seprű alá? Nagy kerek szemmel is mért nézünk vakon a forgószelek tátongó sodrába? S miért lát kicsivel többet az ember, ha csöndesen ül egy percig... így... s behúnyja a szemét?... |
Dsida Jenő: Megint csupa kérdés
2007.04.27. 06:45 :: janedoe
Szólj hozzá! · 1 trackback
Címkék: dsida jenő
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr1664145
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: instaldec.Com 2019.04.20. 04:09:23
Az élet szép! - Coach-Co
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások