A nappal fényében, zajában Elődöng árva egymagában A lelkem, tévedt jövevény, Oly idegen nekem a hajsza, A szívemet dalokra ajzva Oly inkognitó megyek én. De ha az alkonyat leszállott, Olyan kedves, kámzsás barátok A barna árnyékok nekem, A messze menteket idézik, A múlt szelíden iderémlik És földereng az életem. |
Juhász Gyula: Esti dal
2007.10.30. 17:08 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: juhász gyula
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr28212665
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások