Már csöndesen szeretlek, szelíd szavam se szól. Könnyebb neked, ha vágyam csak hangtalan dalol. Nem várlak, nem kereslek, nem álmodom veled, feloldom gondod, vétked, mit én hoztam neked. S a csöndes könnyek éjén én áldva áldalak, köszönnöm kell, hogy voltál egy boldog pillanat. Lenyugszik lassan bennem a lánggal égő láz, de éltedre titkon tekintetem vigyáz. |
Szabó Ila: Epilóg
2008.06.05. 07:02 :: janedoe
1 komment
Címkék: szabó ila
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr44501518
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Csilla 2008.06.05. 10:08:03
Ez gyönyörü, es teljesen beleillik jelenlegi gondolataimba...
Utolsó hozzászólások