Felhő árnyéka vonul végig a napsütötte domboldalon, minden más árnyékot közömbösít: az aratók föltekintnek, a búza ringásba kezd, a forrás elámul, a nyúl fölriad, az ág moccan, a sas megáll. Mindenki s minden viszonyul valamiképpen a változáshoz. Aztán folytatódik minden ott, ahol abbamaradt. |
Utolsó hozzászólások