Ajtót festek a falra. A többi már mind megvan, időnként legalábbis. Az ég kékje. Az ablakkereszt pattogzó, megsárgult festéke térkép vagy hiányzó mozaikdarab. A leszakadt redőny rései közt szökik az álom a falakon túlra, ki a kertbe. Egyedül vagyok. Ajtót festek, mert hiányzik a menekülés lehetősége. De ha erre jársz, ne habozz, nyisd rám bátran magadat. (Festettem kilincset is a versre.) |
Jász Attila: Ajtót festek
2009.11.14. 00:08 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: jász attila
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr311523730
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások