janedoe kedvencei

Fiamat néztem, már majdnem aludt.-Mi lesz belőle? - töprengtem szorongva.Egyszer csak felült: Nekem ne követ,hanem biciklit tétess a síromra.-– Majd, hogy ellopják! – ütöttem el arémképet. – Vagy hogy megegye a rozsda!Lóci ásított: – Igaz... – s…

  Képzelt képzeleteddel képzelem, hogy idegondolsz, kedves, mialatt gyors kerék visz: sóvár magányomat hívja magányod, együtt vagy velem, ahogy veled én, és ahogy nekem vigaszt csak képzelt jelenléted ad,…

Egész héten köd nyomta télihegytetőnk: magas fellegekfogták fazekukba a tájats rácsukták a fedőjüket.Ma se mozdultak meg. De estefent, tág körben, kinyílt az ég,mintha egy nagy kéz felemeltevolna a fazék fedelét.Más nem történt. A ködfal állt, ésa csöndben csak a…

Karácsonyest, nyugalmas este,szemünk a friss havon mereng;és lelkünk bánattal övezveki tudja merre, merre leng?- A szél kint a havat kavarjaés trombitálva jár a tél;a lelkünk félve gondol arra,ki tőlünk most oly messze él…Karácsonyest. - Egy drága könnybenóh mennyi…

Hogy rettenetes, elhiszem,De így igaz.Ha szeretsz, életed legyenÖngyilkosság, vagy majdnem az.Mit bánom én, hogy a modernekVagy a törvény mit követelnek;Bent maga ura, aki rabVolt odakint,Én nem tudok örülni csakA magam törvénye szerint.Nem vagy enyém, míg magadé vagy:Még nem…