| Ich denke dein, wenn mir der Sonne Schimmer vom Meere strahlt; ich denke dein, wenn sich des Mondes Flimmer in Quellen malt. Ich sehe dich, wenn auf dem fernen Wege der Staub sich hebt; in tiefer Nacht, wenn auf dem schmalen Stege der Wandrer bebt. Ich höre dich, wenn dort mit dumpfen Rauschen die Welle steigt; im dtillen Haine geh' ich oft zu lauschen, wenn alles schweigt. Ich bin bei dir, du seist auch noch so ferne, du bist mir nah! Die Sonne sinkt, bald leuchten mir die Sterne. O wärst du da! | |
| A Kedves közelléte Rád gondolok, ha nap fényét füröszti Téged látlak, ha szél porozza távol Téged hallak, ha tompán zúg a hullám Lelkünk egymástól bármi messze válva (Szabó Lőrinc fordítása) |  |
Johann Wolfgang Goethe: Nähe des Geliebten
2007.04.25. 09:16 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: johann wolfgang goethe
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr7363248
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások