![]() | A ködök napja. Ólmos szürke ég. Az ősz sír ma az álmos ködön át. Lelkembe lopja fájó dallamát, És rám borul lankasztó szürkeség. Ma fáj kinézni. Köd az ablakon. A szó nekem ma durva, színtelen. Karomra hajtom álmodó fejem, S a némaság meséit hallgatom. Lehúnyt szemem lát rezgő képeket. Elém lebeg sok imbolygó alak, (Megéledt parázs hűlt hamu alatt), S hallok halk, elmosódó éneket. Ott kint a ködben valaki zokog. Neked is fáj az élet, bús rokon? – szótlan benéz az ősz az ablakon S halványan, könnyesen rám mosolyog. |
Sík Sándor: Szürke délután
2011.11.25. 13:32 :: janedoe
1 komment
Címkék: sík sándor
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr303410818
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
grnd 2011.11.28. 10:41:57
végre ... erre várok fél éve ... minden egyes nap megnéztem, van-e már újabb vers :) ... köszi :)
Utolsó hozzászólások