Jó volna ilyen édes álmoson ráfeküdni egy habszinű felhőre amig az égen lopva átoson. Leejtett kézzel, becsukott szemekkel aludni rajta, lengve ringatózni acélkék este, bíborfényű reggel. Felejtve lenne minden lomha kín álmot súgna illatosan ágyam: vattás-pihés hab, lengő grenadin. És az Isten sem nézne rám haraggal, csak mosolyogva suttogná a szélben: Szegény eltévedt, fáradt kicsi angyal. |
Dsida Jenő: Mosolygó, fáradt kívánság
2007.07.01. 11:24 :: janedoe
2 komment
Címkék: dsida jenő
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr64109332
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
besa 2007.07.03. 09:31:10
jó érzékkel vannak kiválasztva az illusztrációk, és ez most sincsen másképp... :)
Utolsó hozzászólások