 | Gyér meseszálon függ piros élte, Az első hajnalt rettegte, félte - Te, ki kezedben Hozod halálom Hajnal, ne jőjj el, Mesélni vágyom. Szép dús a hajam Gyöngyszín a testem, Tizenhat évvel Sosem szerettem. Csak ne legyen hajnal, Csak legyen még éjjel. Nagy Szultán, mulatlak Ezeregy mesével!... Seherezáde századik éjjel Tartja urát, a szultánt mesével, Mesél alélva Álomra vágyva. Sóhaját fojtja Szőnyeges ágyba. Allah, segíts! Hogy El ne felejtsem. Kusza fonalamat Most még el ne ejtsem. Egy kis erőt adj még, Csak egy napra valót. Csak ma el ne hagyj még! Seherezáde ezredik éjjel Tartja urát, a szultánt mesével. "Ezer napom terhét, Alig, alig bírtam, Két szép fiút szültem, Sok szép könnyet sírtam És bár fájdalomban Görnyedtem és féltem - Ezer bágyadt éjen Sok mesét meséltem. Pihenni, pihenni! Nem szólani csókról, Csengő gyönyörökkel Megrakott hajókról. Pihenni, pihenni - Nem félni a reggelt Elaludni napom - Míg az idő eltelt." De ha kifogy a mesejószág, A nehéz pallosú valóság Napot neked vajon még ád-e, Szegény Seherezáde? |
Lesznai Anna: Ezeregyéjszaka
2007.11.22. 17:30 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: lesznai anna
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr19238449
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások