(Ambroziánus szonett) Hogy mondjam azt, hogy van, ha nincs? Hogy mondjam azt, hogy nincs, ha van? Csak annyi volna, mint a tan – Csikorgó, ajtótlan kilincs? Tagadjam azt, hogy nincs, ha nincs? Vagy valljam: néha van, ha van?... Súgván: „Ha égig hat szavam – Ezer szemeddel mind kacsints!” De fent, se lent, se kint, se bent Sincs tán, csak úgy van, úgy-ahogy: Világban megköt, mint cement, S könyörtelen, ha túlragyog Hiánya roppant semmijén, Hol senkit moccant semmi fény. |
Kovács András Ferenc: Páter Noszter
2009.12.20. 23:09 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: kovács andrás ferenc
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr451612045
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások