akit itt magad mögött hagytál máig felbosszant az az asszony azzal az elnyílt nedves szemmel azzal a laza fényes hajjal könnyű ruhában van mezítláb ül a falamon épp mögöttem a kövön hűsöl barna lába arcán a honos szomorúság amit a világ mosolynak mér kezében most is éles jó tárgy megint valamit aprít hámoz vagy épp csak ül a keze pilled síró gyereknek kiskutyának meleg ölében öblöt tartva vagy a sötétlő kert igézi mikor érkezel hátra sem néz egy szörnyeteg akitől nem félsz egy szent kinek a konyhapadján elzokogják a lányok bátran hogy te nem jól szeretted őket |
Falcsik Mari: Asszony
2010.01.27. 19:25 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: falcsik mari
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr521705988
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások