Az Idő mindent visszavesz mit valaha adott. Fut, fut elfénylő síneken volt-játékvonatod. Volt-labdád gurul, elgurul. Pirosa sem marad. Átlebeg hulló álmokon hólepke-pillanat. Az Idő mindent visszavesz, s már csak könnycsepp zenél, s amit megtart a két kezed: nem több a semminél. A nyárfa súg és ég-falak kékje tűnődik át könnycseppeken, örök zenén: kétkedő némaság. Egy-egy volt-könyved visszanéz, s címlapján elragyog hitt hit-csoda, szépség-csoda: csillagom, csillagod. Az Idő mindent visszavesz, - miért is adta hát a láthatárt, naptáncú dal ígérő hajnalát, varázslatát, kék ég-falak zengését és a Szót: források édes gyermekét, álomruhás valót? Az Idő mindent visszavett, s míg lehull két kezem: könnycsepp zenél. A nyárfa súg: - Semmi sem, semmi sem... |
Lelkes Miklós: Az idő mindent visszavesz
2010.04.11. 19:09 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: lelkes miklós
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr261912644
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások