| Hát kijöttem ide, az erdőbe. Lágy libegés, - a levelek zizegnek, mint a röpcédulák. A föld csöndje fekszik, nehéz. Ágak, karok nyulnak: Minden hatalmat!... Lombos hajamba száraz ág hull. A száraz ágak hullnak. Csak egy pillanatra martak ki, csak. Zúgj, erdő elvtárs! Szinte csikorgok. Egy pillanatra se martak ki, csak az az elvaduló csahos rám támadt s kijöttem, hogy erőm összeszedje, mint a néni a gallyat, a bánat. Könnycsepp, - egy hangya ivott belőle, eltünődve nézi benne arcát és mostan nem tud dolgozni tőle. |  |
József Attila: Bánat
2011.12.01. 13:20 :: janedoe
Szólj hozzá! · 1 trackback
Címkék: józsef attila
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr573410800
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Mentsük meg a József Attila szobrot! 2011.12.01. 15:38:36
Gyújtsunk mécsest együtt a Kossuth téren József Attila szobránál a költő halálának 74. évfordulóján, december 3-án 17 órakor. Tudta-e, hogy? József Attila születésnapja, április 11-e a magyar költészet napja;csak 17 éves volt, amikor...
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások