Úgy látszik, mintha játszanék, felhőt kergetnék a tavaszi égbolton, szivárványt rajzolnék, mint az óvodások. De nem játszom, felhőket sem kergetek, a szivárvány pedig eltűnt az égboltról. Itt vagy nekem te, egyszer felhőket kergetsz, szivárványt rajzolsz az arcomra. De játszani mindig szeretsz. |
Nagy István Attila: Szivárvány nélkül
2010.09.19. 22:42 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: nagy istván attila
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr12308825
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások