| Nem szívom mellre, nem veszem szívemre, csak a gyomrom nem bírja. |  |
Fodor Ákos: Korunk
2010.06.04. 00:01 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: fodor ákos
Boda Magdolna: (fadoboz)
2010.05.31. 20:15 :: janedoe
 | Kislánykoromban volt egy fadobozom abban őriztem kincseim kavicsok piros szíves könyvjelzők szerelmem nyála áztatta levélbélyeg farsangi ruháról lehullott flitter elmaszatolódott titkos üzenetek ma már nem elég a doboz egy egész ház kell egy város a sok titok között lopakodva járok hogy rám ne ismerjenek A város egyszer csak elsüllyed egy kapaszkodó kéz marad és riadt tekintet és egy fadoboz benne lapulva én. |
Szólj hozzá!
Címkék: boda magdolna
Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok
2010.05.24. 20:34 :: janedoe
| X. fejezet, amelyben egy frakkos oroszlán érkezik |
| Vége felé járt már a nyár, észrevétlenül sárgulni kezdtek a fákon a levelek, és a gyerekek egyre többet beszéltek az iskoláról. - Tudod, hogy ebben az évben én is iskolás leszek? - kérdezte egyik nap Peti. Erre nem is gondoltam. Ó, nagyon gyorsan múlik az idő! - Mit gondolsz, Szigfridet magammal vihetem az iskolába? - Nem hiszem - mondtam. A pajtában Szigfridék és Arabella otthonosan berendezkedtek. A padlásról lehoztak még egy ágyat Szilviának. Szigfrid továbbra is egy földre terített pokrócon aludt. Ez nem tetszett neki, időnként méltatlankodott is, de Szilvia ilyenkor szigorúan ránézett, és Szigfrid jobbnak látta elhallgatni. |
Szólj hozzá!
Címkék: lázár ervin
Katona András: Igazgyöngy
2010.05.16. 20:36 :: janedoe
| Felkelő naptól aranyló Égszínkék tengereden Volnék gyöngyhalász S alámerülve csodálnám Igazgyöngyeidet. Óvva vigyáznám ébredő szemed. | .jpg) |
Szólj hozzá!
Címkék: katona andrás
Bródy János: A dal ugyanaz marad
2010.05.15. 20:42 :: janedoe
.jpg) | Lehet, hogy tévedek, de olyan ismerős vagy nekem Találkoztunk mi már valami vidám zenés helyen Nem emlékszem pontosan, hiszen nagyon rég lehetett és nem ült melletted még az a tündéri kisgyerek Óh igen, valamit sejtek én, bár biztos nem vagyok Sok-sok évvel ezelőtt te ültél éppen ott Ugye te voltál az a kisleány, aki hangosan énekelt és nem is vetted észre talán, hogy mindenki rád figyelt Én énekeltem egy dalt és te énekeltél velem A lámpák fénye felragyogott csillogó szemeden Ha a gyermekedre nézel, látod, az idő hogy szalad hiszen minden változik, de a dal ugyanaz marad Látod, nekem is már régen felnőtt a kisfiam és nem múlt el felettem sem az idő nyomtalan De sosem fogynak a gyerekek, akik kérnek szüntelen: hogy Jutka néni legyen szíves, énekelj nekem! S én újra kezdem a dalt és ti énekeltek velem A lámpák fénye felragyog a csillogó szemeken Ha a gyermekeinkre nézünk, látjuk, az idő hogy szalad hiszen minden változik, de a dal ugyanaz marad hiszen minden változik, de a dal ugyanaz marad „Hull a hó és hózik, Micimackó fázik Hull a hó és hózik, Micimackó fázik…” |
Utolsó hozzászólások