| Ma véletlenül a te kezedbe hull - ha meghajtom fejem - a haj. Ünnep mindig, hogy te vagy az örök, s én ugyanaz, mint a tavaly. |  |
Balla Zsófia: Anyunak
2010.05.02. 10:00 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: balla zsófia
Choli Daróczi József: Fáj
2010.04.14. 20:10 :: janedoe
 | Férfiként: halálraítélt. Megfogni neszeit az éjszakának. Zuhanni, zuhanni mint a kő! Arcom csontján a rés, Hiányod miatt tátong. Szememet feléd fordítom, Lepergett húsomból kikelt Szirmokat szórok nyomodba, Mert most tudom, Most már tudom, Hogy múltamba belevesztél. Befagy a szám, Megpüffedt ajkaim között Holdarcod ívét hordom, Magamba beépítelek. Sírgödör szélébe kapaszkodó Fű hajad selyme fáj. |
Szólj hozzá!
Címkék: choli daróczi józsef
Lelkes Miklós: Az idő mindent visszavesz
2010.04.11. 19:09 :: janedoe
| Az Idő mindent visszavesz mit valaha adott. Fut, fut elfénylő síneken volt-játékvonatod. Volt-labdád gurul, elgurul. Pirosa sem marad. Átlebeg hulló álmokon hólepke-pillanat. Az Idő mindent visszavesz, s már csak könnycsepp zenél, s amit megtart a két kezed: nem több a semminél. A nyárfa súg és ég-falak kékje tűnődik át könnycseppeken, örök zenén: kétkedő némaság. Egy-egy volt-könyved visszanéz, s címlapján elragyog hitt hit-csoda, szépség-csoda: csillagom, csillagod. Az Idő mindent visszavesz, - miért is adta hát a láthatárt, naptáncú dal ígérő hajnalát, varázslatát, kék ég-falak zengését és a Szót: források édes gyermekét, álomruhás valót? Az Idő mindent visszavett, s míg lehull két kezem: könnycsepp zenél. A nyárfa súg: - Semmi sem, semmi sem... |  |
Szólj hozzá!
Címkék: lelkes miklós
Lackfi János: Nincs más út
2010.04.02. 18:51 :: janedoe
 | Liliane Woutersnek Nincs más út: ma már libabőrös, Nem sima, mint rég, a nyakam, S borotválnom kell. Nyers erőhöz Megjött a tekintély, fiam Úgy hiszi, hogy a legerősebb Ember én vagyok, nem lehet Kiábrándítani egyelőre, Lesz még, hogy másként emleget. Lesem ablaknál állva mások Sorsát, pedig jól ismerem, Magamról, hogy próbál a vásott Test kifogni az Istenen. Hogy próbál el nem öregedni, Testét kenőccsel bekeni, Társak nedvével összefesti, Bőrén vér, sperma foltjai. Koponyámban egyszerre robban Minden bomba, s mind a halott Vérembe fúl, jajgatva onnan - Bennem zuhan, ki botladott. Ablakomnál egy ázott ember Öreg kordét vonszolva jár, Kínai? Indiai? Berber? Pár perce? Ezer éve már? Beletöröl a lomb az égbe, Letöröl egy-egy felleget, Visszakarmol az ég, s elégve Száraz levél el-elpereg. Bennem vív meg kicsi a naggyal, Egyszerre győz, veszt mindegyik, Sántít Jákob, biceg az angyal, Az est, ha úr, csak reggelig. A távolnak és a közelnek Metszéspontja, lám, így vagyok, Pincém tetejére kifekszem, Belém csobbannak csillagok. |
Szólj hozzá!
Címkék: lackfi jános
Robert Frost: Fire and Ice
2010.03.14. 12:43 :: janedoe
| Some say the world will end in fire, Some say in ice. From what I've tasted of desire I hold with those who favor fire. But if it had to perish twice, I think I know enough of hate To say that for destruction ice Is also great And would suffice. | |
 | Tűz és jég Mondják, a föld veszte a tűz lesz, vagy a jég. Én mint ember, kit vágya űz, amondó vagyok, hogy a tűz. De ha kell a kétféle vég, itt gyűlölet is annyi van, hogy pusztítószerül a jég is éppolyan jó és elég. (Hárs Ernő fordítása) |
| Tűz és jég Mondják: a világ vége tűz. Más mondja: jég. Mert a vágy forrósága űz, azt vallom én is: vége tűz. S ha vesznem kétszer illenék: mert ismerős a gyűlölet, hiszem: végpusztulásra jég is jó lehet, és épp elég. (Weöres Sándor fordítása) |
Utolsó hozzászólások