Bezártalak magamba,s most nem menekülhetek,szöknék már, de nem lehet,fogva tart a képzelet:igéznek látomások,gyötrődő lobogások,szavak bomlanak bennem:legyőzött a szerelem,s kívánom, mint a fuldokló,napjaimon átparázslóéletedet, életemet.
Nagy István Attila: Bezártalak
2008.07.31. 13:31 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: nagy istván attila
Nagy István Attila: Zelnicemeggy
2008.06.03. 14:37 :: janedoe
Emeli az este a ködöt,álomfehér csönd a rétre száll,a vékony ágakra levelek ülnek,amíg a hold arcomra szitál.Magához hív a nyírfaerdő leánya:zelnicemeggy fehéren habzó virága.messziről imát suttog az ifjúság.
Szólj hozzá!
Címkék: nagy istván attila
Nagy István Attila: Csillag
2008.05.10. 10:22 :: janedoe
Emlékszel, milyen szépen ragyogottaz a csillag?Nem volt más az égbolton,mégis beragyogta az egész világot!Behunyt szemed éjszakájasem volt vigasztalan, mert tudtad:ott ragyog fölötted,s ha ott marad,jöhet bármilyen rettenet,nem történik veled semmi,amit ne akarnál.Mert a te akaratod…
Szólj hozzá!
Címkék: nagy istván attila
Nagy István Attila: A gólyakalifa
2008.04.02. 13:32 :: janedoe
Lassan ereszkedik az éjszaka:szemfedő némaság öleli a világot,csak a nincs van, mint az egyetlenvalószínűsíthető végtelen.Kilépnék önmagamból,s bejárnám a múlt zöldellő tájait,a Mátra mohos szikláit,a repülőteret, ahonnan a vágyakzuhanórepülésben haladnaka kiválasztott…
1 komment
Címkék: nagy istván attila
Nagy István Attila: Levelek
2008.02.17. 18:37 :: janedoe
levelek felbontatlan verses üzenetek hová tévedtetek térben és időben magukra hagyott szomorú borítékok nem érintett benneteket kedvesem gyöngéd ujja lezárt szemeteket fel nem nyitotta…
Utolsó hozzászólások