Megrozzant az öreg malom, lassan a víz ellopkodja: elúszik a Nagyküküllőn első csókom szemtanúja. Viszi a víz a vén malmot, az a lány is már rég asszony, engemet is másnak kell majd, más asszony kell elsirasson. Korhadóban a malomláb, melynél annyit várakozott fehér lovam, kit azóta rég megettek a farkasok. De más, de más, de más minden! A víz is más medret ásott. De a csókom megőrizték, őrzik szelíd csobbanások. |
Kányádi Sándor: Megrozzant az öreg malom...
2007.09.21. 10:29 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: kányádi sándor
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr83172137
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások