Meleg kályha, régi karosszék mélye, vasárnap délután. Verset mondok magamban, szürcsölvén zengő ízét színes szavaknak s az édes mérget lassan szívemre szívom. Jaj, Kedves, újra élsz s én megint menekülőben! Mikor alszom, eszem, vagy beszélgetek vidáman, azt hiszem, szabad vagyok s magamé már egészen: Te jössz és szívemre ejted parancsoló kezed s én látod újra, újra, jaj, újra rab leszek. Még áltatom magam kissé, hogy tán a vers volt, (hogy csak szó, mi zsong, s ami megint megejtett, hogy semmi sem volt köztünk, már arcom is felejted) de mosolyos nyugalmam elvitted, Kedves, újra. | ![]() |
B. Radó Lili: Vers varázsa vasárnap
2008.03.02. 16:13 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: b radó lili
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr61360334
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások