| Bárcsak ne kéne csendbe' lenni szeretkezéskor. A gyerekek miatt. S miattad elsősorban. Kimondhatnám, mit szeretek. És bárcsak ne lenne szeretkezés, csak kisgyerek- és öregkorban. Bárcsak lehetne kettő Én, Te. És találkozhatna régi énünk. Keddenként, szerdánként és pénte- kenként kéne csak életet élnünk. Csütörtök, szombat és vasárnap megmaradhatnánk a halálnak. Bárcsak ne lenne lépcső, ajtó, előszoba és galéria. Eposz lehetne életünk, nem óda, himnusz vagy elégia. Csak le kéne bontani pár falat, hogy túlláthassunk önmagunkon. Bárcsak ne kéne semmit újra- élnem, ne kéne újraírnom. Ne lenne szoba, fürdő, konyha, legó, hűtő meg szobahinta, a ritmus és a megszokás. Vagy ahogy azt Tóth Kriszta írta: ne lennénk egymásnak lakás. Leszokni kéne. Bárcsakokról. Vagy ami végképp nem vitás: a címekről és versszakokról. |  |
Jónás Tamás: Címekről és versszakokról
2010.07.19. 13:22 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: jónás tamás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr692160959
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások