.jpg) | üres a tenyerem rajzolok bele vonalat piros filctollal többet is és egy szívet is ahogy az életvonal átfut rajta |
Boda Magdolna: (tenyérjóslás)
2009.11.15. 09:04 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: boda magdolna
Ady Endre: A jégcsap-szívű ember
2009.11.15. 06:12 :: janedoe
| Csonttá fagy az, akit szeretnek: Minden csöpp vér, mely hull miatta, Belekeményül jégbe, fagyba. Bús szivek, kik engem szeretnek S én dermedten jajgatok értök: Mennyi vér-csöpp, megfagyott vér-csöpp. Mint egy nagy, piros, véres jégcsap Csüggök szélén sok szív-eresznek, Megfagynak, kik engem szeretnek. |  |
Szólj hozzá!
Címkék: ady endre
Juhász Gyula: Gyöngyök
2009.11.14. 14:25 :: janedoe
.jpg) | Vannak dalok, mik titkosak, Szívünk éjében élnek, Elfojtott, néma dalai Mély szenvedélynek. Vannak gyöngyök, mik titkosak, Örvény mélyén teremnek, Becsesek, fénylők, nem valók Az embereknek. |
Szólj hozzá!
Címkék: juhász gyula
Rakovszky Zsuzsa: Elmegyek
2009.11.14. 10:10 :: janedoe
| Mert elapadt az életem mindenemet a tűzre vetem és elmegyek innét Szétszálazni a bonyolultat nincsen erőm már folytatni a múltat álmomban fogaim mind tenyerembe hulltak hát elmegyek innét Mint a macska az egeret lesem: szaporodnak az égi jelek foltok a napban árvizek mutatják: elmegyek innét Mint a macska a madarat lesem: minden jel egyfelé mutat tudom hogy kő kövön majd nem marad hát elmegyek innét Minden szilárd egyensúly minden erős szerelmem szívemen súly kőfal mely harsonáktól meg nem indul hogy elmehessek innét De minden fölborult egyensúly szikla mely barlangszáj elől kifordul por száll a fényben, sarokvas csikordul és én elmegyek innét Por száll, homok pereg Mindent, ami voltam, a tűzre vetek míg végre egészen könnyű leszek és elmegyek, elmegyek innét. |  |
Szólj hozzá!
Címkék: rakovszky zsuzsa
Jász Attila: Ajtót festek
2009.11.14. 00:08 :: janedoe
.jpg) | Ajtót festek a falra. A többi már mind megvan, időnként legalábbis. Az ég kékje. Az ablakkereszt pattogzó, megsárgult festéke térkép vagy hiányzó mozaikdarab. A leszakadt redőny rései közt szökik az álom a falakon túlra, ki a kertbe. Egyedül vagyok. Ajtót festek, mert hiányzik a menekülés lehetősége. De ha erre jársz, ne habozz, nyisd rám bátran magadat. (Festettem kilincset is a versre.) |
Utolsó hozzászólások