HTML

kövesd a verseket

naptár

Címkék

adamis anna (1) ady endre (16) ágai ágnes (2) ágh istván (1) ákos (1) alekszandr szergejevics puskin (1) alfred lord tennyson (1) álmok (1) álom (1) anna ahmatova (3) anthony moore (1) áprily lajos (5) arany jános (2) archibald macleish (2) arszenyij tarkovszkij (2) arthur rimbaud (1) asztalos andrás (1) babits mihály (7) baka istván (3) balázs fecó (2) bálint lea (1) balla zsófia (1) baranyi ferenc (5) bella ahmadulina (2) bella istván (5) beney zsuzsa (2) bereményi géza (1) bill berry (1) bkv (1) blackmores night (2) boda magdolna (25) bódi lászló (1) brian may (1) britt g halqvist (1) bródy jános (1) buszmegálló (1) b radó lili (13) candice night (1) charles baudelaire (1) choli daróczi józsef (1) cipő (1) csoóri sándor (4) csorba győző (4) csukás istván (1) darvas ferenc (1) david gilmour (1) dead can dance (1) demény péter (1) demjén ferenc (1) dire straits (1) don henley (2) dsida jenő (22) dylan thomas (1) eagles (2) edgar allan poe (6) egyed emese (1) élet (1) életérzés (1) eleven hold (1) ellen niit (6) eörsi istván (1) eugene guillevic (1) e y harburg (1) falcsik mari (9) fischer mária (2) fodor ákos (45) francesco petrarca (2) françois villon (1) gál éva emese (1) gavin sutherland (1) gazdag erzsébet (1) gene raskin (1) gergely ágnes (3) geszti péter (2) giuseppe zagarrio (2) glenn frey (2) gondolatok (1) gordon lightfoot (1) guillaume apollinaire (2) gyurkovics tibor (1) g ferenczy hanna (1) hajnal anna (20) halász judit (1) hámori istván péter (1) határ győző (1) heinrich heine (1) heltai jenő (1) hervay gizella (4) hidas antal (1) horváth attila (2) így látom én (1) illyés gyula (1) imre flóra (4) ingrid sjöstrand (3) írás (1) jan twardowski (1) jaroslav vrchlicky (1) jász attila (6) jávor lászló (1) jenei gyula (1) jevgenyij jevtusenko (6) joan baez (1) johann wolfgang goethe (3) john donne (1) john keats (2) jónás tamás (7) joni mitchell (1) jószay magdolna (1) józsef attila (17) juhász ferenc (1) juhász gyula (10) kamarás klára (1) kányádi sándor (9) kardos csongor (1) karinthy frigyes (3) katona andrás (1) kemény istván (2) keresztury dezső (1) kisfaludy györgy (1) kiss tibor (12) kormos istván (1) kosztolányi dezső (23) kovács ákos (1) kovács andrás ferenc (1) lackfi jános (1) ladik katalin (2) lászlóffy aladár (1) lászló ilona (1) lator lászló (1) lázár ervin (18) lelkes miklós (1) leonard cohen (2) lesznai anna (5) lev tolsztoj (1) lgt (2) lope de vega (1) lucian blaga (1) márai sándor (4) marianne faithful (1) marina cvetajeva (1) márkus ottilia (1) mark knopfler (1) mary elizabeth frye (1) mary hopkin (1) matthew bellamy (1) maurice maeterlinck (1) mikszáth kálmán (1) móra ferenc (1) móricz zsigmond (1) muse (1) nádasdy ádám (1) nagy istván attila (33) nagy lászló (3) nap (1) nemes nagy ágnes (4) önkormányzat (1) őri istván (3) örkény istván (4) osvát erzsébet (1) oszip mandelstam (1) pablo neruda (1) paracelsus (1) paul geraldy (1) paul verlaine (3) pavel koys (1) petőfi sándor (1) pilinszky jános (4) pinczési judit (3) pink floyd (4) puszta sándor (1) queen (2) quimby (11) rab zsuzsa (5) radnóti miklós (11) raffai sarolta (1) rainer maria rilke (3) rakovszky zsuzsa (5) randy meisner (1) reményik sándor (21) republic (1) ritchie blackmore (1) robert burns (1) robert desnos (1) robert dwyer joyce (1) robert frost (2) robert rozsgyesztvenszkij (1) rod stewart (1) roger taylor (1) roger waters (3) romhányi józsef (2) rudyard kipling (1) r e m (1) samuel taylor coleridge (1) sarah mclachlan (1) sárhelyi erika (1) schein gábor (3) seal (1) seress rezső (1) shel silverstein (1) sík sándor (3) simonyi imre (1) simon istván (1) somlyó györgy (1) somlyó zoltán (1) stephan george (1) sting (2) sylvia plath (3) szabolcsi zsóka (2) szabó éva (1) szabó ila (3) szabó lőrinc (16) szabó magda (2) szabó t anna (4) szécsi margit (2) szergej jeszenyin (4) szilágyi domokos (3) szolgálati közlemény (3) sztevanovity dusán (2) takács zsuzsa (1) tandori dezső (1) tom waits (1) török zselenszky tamás (1) tóth ágnes (1) tóth árpád (9) tóth erzsébet (1) túrmezei erzsébet (1) váci mihály (5) varga ferenc (1) varga livius (1) várnai zseni (2) varró dániel (3) vészi endre (2) vörösmarty mihály (2) weöres sándor (2) william blake (4) william butler yeats (4) william shakespeare (5) zelk zoltán (2) zorán (1) Címkefelhő

Utolsó hozzászólások

Nádasdy Ádám: Az Úr hegedűje

2008.07.13. 14:53 :: janedoe

A zsidót, akit szerettem, az Úr adta mellém, de persze nem azért, hogy megkönnyítse az életemet, hanem inkább, hogy megnehezítse. Rátarti voltam, mi tagadás, megérdemeltem. Tudtam pontosan, hogy az igazi életcél: kiönteni a világra magamból, mint egy pici edényből, az isteni szeretetet. Mert valahogy az Neki jobban tetszik, ha mi egymásra öntögetjük ezt a finom szószt, mintha Ő közvetlenül öntené ránk. (Talán az Ő edénye túl nagy, és belefulladnánk, ha leöntene vele?) Szóval tudtam, hogy a legszebb dolog szeretetet öntögetni, de úgy hittem, énbelőlem nem kér senki, félresikerült vagyok, suta és hamis, így inkább nem öntögetek. Teremtett volna jobbnak, tisztábbnak, egyenesebbnek, tele szájjal hirdetném az Ő nagyszerűségeit. De így?

Gőgös voltam. Mint a zenész, aki tudja, hogy tehetséges, de játék helyett azt hangoztatja, hogy amíg nem kap neki megfelelő hegedűt, addig nem is érdemes strapálnia magát. Bezzeg – mondja – ha kapna egy Stradivarit, akkor minden másképp lenne, akkor beindulna, mint a rakéta, izzana, fűtene, hajtana; de így még gyakorolni se érdemes.

A zsidó, akit az Úrtól kaptam, nem volt egy Stradivari. Szép volt és jólelkű, szeretett is, de nem volt igazi mélysége, se magassága. Vagy talán csak én nem tudtam kicsalni belőle. Húsz év után ki tudja megkülönböztetni a hegedűst a hegedűtől? Mennyit rúgódoztam, mennyit berzenkedtem ellene. Nem az volt a bajom, hogy zsidó, ennek nem volt jelentősége (milyen butaságokat mondok: annak mindig van jelentősége, ha valaki zsidó), szóval nem ez zavart, hanem hogy férfi. Könyörögtem az Úrnak már azelőtt is számtalanszor, hogy vegye le rólam ezt a jelet, hagyjon futni, engedjen vissza a józan négynegyedes ritmusba, a rendes kerékvágásos világba. De nem. Gőgös zenészt hegedűvel büntet az Úr.

Fiatalok voltunk, éltünk szerelemben, szégyenben. Nem bírtam sokáig: kamaszos ideáljaimat addigra oly sokáig dédelgettem, hogy azoknak senki és semmi nem tudott volna megfelelni. Szakítottam vele. Gyáván, a buszmegállóban, másfél év után. Fölszálltam, ő meg ott maradt a járdán és nézett a busz után tátott szájjal, csak az ádámcsutkája járt le-föl. Mondom az Úrnak: „Uram, én szégyellem ezt a dolgot, nyakamat megnyújtod, mint a zsiráfét, orromat, mint az elefántét, patám kopog, mint a zergéé, úgy bánsz velem, mint Nabukodonozorral, mindenki látja, hogy szőrös vagyok, mindenki hallja, hogy állat vagyok.” „Az is vagy”, mondja az Úr, „mert nem szereted a zsidót, akit melléd adtam.” „De nem hozzám való, Uram”, mondom őszinte sírással, „adj másikat.” Mire az Úr nevet, kíméletesen nevet, nehogy a nevetésébe beledögöljek. Ilyen hülyeséget mondani, hát ez jó!

Egy évig bírtam nélküle, öntögetés nélkül, nem szerettem senkit, se szülőt, se gyereket. Mérhetetlen, szorgalmas sivárságban éltem. Se előre, se hátra, se nyelni, se köpni. Csak a szégyen. És rájöttem lassan, hogy így még sokkal jobban szégyellem, hogy nem csinálom, mint ha csinálnám.

Aztán egy szürke napon a pesti Kossuth Lajos utcán mentem, a Szép utca sarkán várni kellett a lámpánál, fölbámultam a csúnya Hungarotex irodaházra (nemrég modernizálták, most valamivel jobb), és egy villanásra Jézust láttam a felhőkben. Nem esküszöm meg, hogy képszerűen is ott volt, de megéreztem, hogy néz. Vagy inkább, hogy lát. Vagy legalábbis hogy nem mindegy neki, mit csinálok. Ha már a fejembe vettem, hogy szeressem az embereket, mert ez az egyetlen, amihez valódi tehetségem van, és ha igazán csak férfitársban tud lehorgonyzódni ez a szeretet, hát menjek vissza, szeressem azt, és rajta keresztül szülőt, gyereket, tanítványt, rendőrt. Álltam a lámpánál, föltartott arccal, szitált a pára. Én buta, azt hittem, az Úr már levette rólam a kezét, hogy már szőrös Nabukodonozornak se vagyok jó.

Egy év alatt visszadolgoztam magam ahhoz, aki még mindig szeretett. Megtanultan kicsinek lenni, mint a cigányzenész, húzni, amit kell. Egyébként formailag nem volt ő zsidó, az ünnepeket se nagyon tudta, templomba se járt, körül se volt metélve. Mégis ízig-vérig az volt: idegen, titkolózó, szeretetéhes, gyanakvó és öreg. Ötezer éves volt.

Két éve temettük, el akart menni, és én végül már nem tartottam vissza. Kérdem az Urat: „Mit akarsz még, Uram, megint kilököd a csónakomat a tengerre?” Azt mondja az Úr: „Te lökted ki, kilökted a zsidót a csónakodból a tengerbe. Te akartál mozgást, sós szelet, nyíló horizontot. Megkapod.” Mondom neki: „Uram, én nem akartam, hogy meghaljon.” Feleli az Úr: „Ebben nem vagyok olyan biztos. Eleged volt belőle. Belefáradtál. Nem volt ő egy Stradivari, ugye? Sose szólt igazán szépen, sose volt teljesen tökéletes. Te szebben akartál hegedülni, mi? Primadonna vagy még mindig, önjelölt virtuóz.” Mondom erre: „Uram, én nem akartam szabadságot. Tisztességgel használtam a hegedűt húsz éven át, kimentemben és bejöttömben, ébresztőnek és altatónak, vádnak és vigasznak. Nem volt elég?”

Az Úr hallgat, és én belerúgok az ajtófélfába. Miért mindig az enyém az utolsó szó? 

5 komment

Címkék: nádasdy ádám

A bejegyzés trackback címe:

https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr84566096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ilona · http://www.anolin.blogol.hu 2008.07.13. 23:09:09

Ezután az írás után Nádasdy estet tartottam magamnak. Elolvastam pár novelláját, verseit is itt a neten. Köszönöm, hogy megismerhettem.

janedoe 2008.07.14. 11:03:56

a köszönet Csillát illeti, ha ő nem írja, megintcsak elfelejtem posztolni :)

glngglng · http://www.bdetti.freeblog.hu 2008.07.21. 19:29:04

elolvastam... újra és újra... félek, hogy én is eljátszottam valamit... Mégis: köszönöm.

janedoe 2008.07.21. 22:09:34

utolsó szó? nem mindig késő.
süti beállítások módosítása