Már a tél elérte a várost, plakátok nyalják a ködöt, a szerelem sós íze magányos számat marja, mint két pólus között a neonfény északsarki, havas tündöklése - a szerelem szívem s szíved közt hatalmas ívként kigyúlt: nem vagy velem. Szabad kóborgó, ámulok, önként a karodba mi űz? A tél fehér pincéibe lucsok verte tavasz fénye betűz, így omlik össze majd a gőg, és fortyogó kamaszkorom, fennhéjázása összetört szelíden szóló szavadon. |
Csukás István: Téli sóhajtás
2010.02.17. 09:00 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: csukás istván
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr921765410
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások