Akarlak, szeretlek, kellesz nekem, dacos, síró szived csupa vad szerelem, csupa vágy, csupa láng, csupa konok erő, már lankad az ész, a védekező. Félelem? Távolság? Mit jelent? Mindig több, több éhséget teremt. Hiszen elpusztulunk így, Te meg én két árva, fuldokló, néma, szegény! Akarlak, szeretlek, rég elég titok és várás és szenvedés, boruljunk össze, mellre mell, két fáklya szivünk hadd lobbanjon el! Hasitó villám szívemen át, feszül és tágul az egész világ, szük abroncsok a sarkkörök, kicsap a tenger, s a szent ködök. Ragyogva befödnek, vihar és láng: együtt világok várnak ránk! Együtt – vagy halál és pusztulás szerelem – szerelem, fényvarázs. |
Hajnal Anna: Akarlak, szeretlek
2010.06.28. 01:12 :: janedoe
Szólj hozzá!
Címkék: hajnal anna
A bejegyzés trackback címe:
https://janedoe.blog.hu/api/trackback/id/tr672112898
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó hozzászólások